Idézetek

„Ahogy a szokásaink átveszik életünk irányítását, egyre kevésbé ’élünk’.”
– Miguel de Unamuno (filozófus, író)

“Figyelj mire gondolsz; a gondolataidból lesznek a szavaid.
Figyelj a szavaidra; ebből lesznek a tetteid.
Figyelj a tetteidre; ebből alakulnak a szokásaid.
Figyelj a szokásaidra; ebből alakul a jellemed.
Figyelj a jellemedre; ez lesz a sorsod.”
– Upanishadok

“Senkit ne tévesszen meg az óra nyelvezete: lehet, hogy csak testünk egy részére összpontosítunk az óra alatt, de minden alkalommal egész testünket, és személyiségünket alakítjuk. Ne felejtsük el, hogy nincsenek külön részeink. Testünk egységes, összetett egész.”
– Moshe Feldenkrais

“Amikor valaki egy macskát tart a farkánál fogva, valami olyant fog megtanulni, amit másképp soha nem tudna meg.”
– Mark Twain

“Az igazán fontos tanulás az, amikor képesek vagyunk másképp csinálni azt, amit már tudunk. Minél többféleképpen tudjuk megcsinálni azt, amit már ismerünk, annál több a választási lehetőségünk. És minél szabadabb a választásunk, annál inkább meg tudjuk valósítani a génjeink adta lehetőségeinket ami a testi, lelki szabadságot is jelentheti ÉS talán az EGÉSZSÉGET is.”
– Moshe Feldenkrais
Ma körülbelül 7,7 milliárd ember él a világon.
Ebben a pillanatban! 7,7 milliárd ember.
Most.
Élnek. A Földön járnak.
Becslésem szerint ebből legfeljebb 300.000 embernek volt alkalma megtapasztalni milyen is egy Feldenkrais lecke.
Ez azt jelenti, hogy az egész világ kevesebb, mint 0,004%-a volt már Feldenkrais órán.
És Te, Barátom, egyike vagy ezeknek a kiválasztottaknak a jövőből. Olyan tapasztalatokhoz van hozzáférésed, amelyek más emberek számára nem is léteznek.
Erről az író és futurista William Gibson idézete jut eszembe:
“A jövő már itt van, csak nem egyenletesen oszlik el.”
– Ryan C. Nagy
A padló mint egy tanár. A probléma nem az izomzatban van, hanem a ‘parancsmechanizmusban’ (az idegrendszerben), ezért nincs javulás pusztán ​edzéssel.
Csak a padló képes megtanítani hogy lágyan tartsuk a hátunkat – ez az egyetlen módja, hogy megtanuljunk fájdalom nélkül gurulni, mint egy baba.”
– Dr. Moshe Feldenkrais

“Életünk nagy részét szokásaink uralják. Abból tanulunk, amire odafigyelünk és a tetteink határozzák meg az életünket. Amikor nem figyelünk arra, hogy mit csinálunk, akkor a szokásaink rabjai vagyunk. A mozgásunk, gondolkodásunk és viselkedésünk mind a régebben tanultakon, a régebbi feltételezéseken és korábbi hiedelmeinken alapszik.”
– Moshe Feldenkrais

“Legtöbb “alapvető hitünk” kisgyermek korunkban alakult ki és ezeket soha nem újítottuk meg. Ezek a gyerekes hitek magunkról és a világról eredetileg azt a célt szolgálták, hogy megvédjenek minket a kellemetlen érzésektől; de most, évekkel később, ezek a megszokott védőbástyák korlátozzák képességünket, hogy új kapcsolatokat alakítsunk ki és fizikai, valamint lelki fájdalmat okozhatnak. A Feldenkrais gyakorlatok segítségével fokozzuk testi tudatosságunkat, könnyebben fogunk ellazulni, tartásunk könnyedebb lesz, csökken a stressz, a szorongás, a krónikus feszültség.”
– Moshe Feldenkrais

“Megtanulunk tudatosabban élni és a mindennapi életünk kellemesebb és hatékonyabbá lesz.”
– Moshe Feldenkrais

“Ahogy idősebbek leszünk, az életünk során ért események fizikai fájdalom, rossz testtartási szokások, stressz és korlátozott mozgásképesség formájában manifesztálódnak a testünkben. Az enyhe stressz jó hatással van mentális és fizikai hatékonyságunkra, de a krónikus stressz mérgező – mentális és fizikai betegségeket okozhat. Fokozott testi tudatosságra és relaxációs technikákra van szükségünk, hogy az idegrendszerünk működését karban tartsuk. Ahogy tudatossá válnak gondolkodásunk és létünk nem-tudatos mintái, lassan megszabadulunk szokásaink rabságából.”
– Moshe Feldenkrais

“Hogyan történik mindez?

Egy színész, szónok vagy tanár rekedtsége miatt kezd foglalkozni magával.
Először megpróbálja megtalálni hol fejt ki túlzott erőfeszítést a torkában vagy lélegzéskor. Amikor sikerül megszabadulnia a felesleges erőfeszítéstől és beszéde könnyebbé válik, meglepve tapasztalja, hogy feleslegesen erőltette az állkapcsát és a nyelvét is, amiről addig nem is volt tudomása, és ami szintén hozzájárult a rekedtség kialakulásához.
Az egyik területen elért könnyebbség segítségével testének más, kapcsolódó részeit is pontosabban tudja megfigyelni.

Ahogy tovább gyakorolja új tudományát, nyelvét és állkapcsát kevésbé erőltetve, azt is fölfedezheti, hogy beszéd közben torkának és szájának csak a hátsó részét használja: Így a lélegzéshez több erőfeszítés kell, mert nagyobb levegőnyomásra van szükség a hang átpréseléséhez a szájon.
Ahogy megtanulja használni a szája elülső részét is, a beszéd is sokkal könnyebbé válik, és azt tapasztalja, hogy a tüdeje és a rekeszizma is jobban működik.

Ekkor meglepve fedezi föl, hogy mindennek a forrása a nyakában lévõ feszültség volt, aminek a következtében a feje és az álla előre esett, ami mind a légzését, mind a beszédét akadályozta. Ez azután további felfedezéshez vezethet, ami összefügg azzal, ahogy áll és mozog.
Ez azt jelenti, hogy a megfelelő beszédhez az egész személyiséget figyelembe kell venni.

De mindezek a felfedezések és eredmények, a nagymértékű könnyedség még mindig nem a történet végét jelentik. Alanyunk felfedezi, hogy a hangja, ami korábban csak egy oktávra korlátozódott, most jelentősen magasabb és alacsonyabb hangmagasságot ér el. Teljesen új minőséget fedez föl a hangjában, és azt tapasztalja, hogy már énekelni is tud. Ez ugyancsak új lehetőségeket teremt, olyanokat, amiről eddig nem is álmodott.”
– Moshe Feldenkrais: Awareness Through Movement1972. HarperCollins

Comments are closed.